- Mit csináljak? - kérdezte Bódog és nagyot nyelt.
- Törd föl az öt tojást! - felelte Szomorilla.
- Ó, micsoda meglepetés! - kiáltotta Bódog ötször, miközben külön tálkába zuttyantotta a sárgáját, külön tálkába a fehérjét.
- És most?
- Tegyél mindkét tálba két-két evőkanál cukrot!
- Kész!
- Add ide az egyik tálat! Krémes állagúra kell kevernünk őket.
Tíz percen át csak a fakanál surrogása, a habverő csattogása hallatszott.
Aztán Szomorilla a cukorral kikevert tojássárgájához hozzáadott 50 dekagramm Szarvasi Mascarpone-t és krémesre keverte. Szórt bele bőven Szerencsi Kakaóport, nem fukarkodott Horváth Rozi fahéjával sem - végül az egészhez hozzákeverte a tojásfehérjét.
Közben Bódog főzött egy nagy adag feketekávét.
Amikor Szomorilla elkészült a krémmel, kikent vele egy nagy tálat.
Bódog kikapott Szomorilla piknikkosarából két csomag babapiskótát, feltépte a zacskókat, a piskótákat egyenként belemártogatta a feketekávéba, és a tál aljába rakott belőlük egy sort. Amikor elkészült, Szomorilla bőséges adag mascarpone-s krémet kent a piskótákra. Aztán Bódog megint piskótákat mártogatott a kávéba és ezekből újabb réteget rakott a tálba. Szomorilla ezekre is bőségesen kent a krémből.
Ezt addig ismételgették, amíg el nem fogytak a piskóták. Legfelülre is krém került, aztán Szomorilla az egészet meghintette Szerencsi Kakaóporral (szitán keresztül).
Ha lett volna a Bőrönd Birodalomban hűtő, berakták volna a tálat, úgy fél órára. Szerencsére október végén már elég hűvösek az esték, nem volt szükségük külön hűtőre: egyszerűen a Bőröndön kívül hagyták a süteményt.
Aztán fél órával később, Halogatival és Félbehagyival együtt, megették az egészet.
Halogati teli szájjal világosította fel őket arról, hogy ez egy olasz sütemény, tiramisu-nak hívják, ami azt jelenti: "Dobj fel!".
Feldobódtak.
